English version
 
 
 
 
Csipke Camp 2012
Csipke Camp 2012
Rhythm Addiction - USA Concert tour 2008
Rhythm Addiction
Őrkőiek Budapesten
Őrkőiek Budapesten
Táncház muzsika Mezőségről
Táncház muzsika Mezőségről
Gazsa Band live in USA
Gazsa Band live in USA
Budapesttől ... Kommandóig
Budapesttől ... Kommandóig
Gázsa: Erdélyi népzene
Gázsa: Erdélyi népzene
Panek Kati: Ha nem szerettelek volna
Panek Kati: Ha nem szerettelek volna
Bodzafa együttes: a "Panek Katié"
Budapest Táncegyüttes: Csárdás!
Budapest Táncegyüttes: Csipkerózsika
 
 
 

Közösségépítés nélkül veszélyben a táncház
Kiss Bence , Szabadság, 2006. február 19.

Hétvégén ünnepelte harmincadik évfordulóját a kolozsvári táncház. A február 17-re kitűzött műsor nem csak a felnőtteknek, hanem a kicsiknek is igyekezett kedvében járni. A Tranzit Házban összesereglett gyerekek közt voltak, akik az anyukák hathatós unszolására a táncoktatást választották, és voltak, akik inkább mindenféle zöldségből készítettek figurákat. A felnőttek is nosztalgiázhattak egy kicsit: a terem falán rengeteg, táncházban készült képet tekinthettek meg, amikor épp nem kellett a kicsiket rekcumozni. A program komolyabb része azonban az emeleti kávézóban zajlott, ahol a táncház szinte összes fontos szereplője megjelent a kerekasztal-beszélgetésre. Amint az Rohonyi D. Iván felvételén is látszik, a gyerekek élvezték ezt a fajta időtöltést: egymást oktatgatva igen jól szórakoztak.

30 éves a kolozsvári táncház - gyerek táncház

A kerekasztal-beszélgetést Pávai István népzenekutató gondolatai indították el, aki hangsúlyozta: a kolozsvári táncház sikerében kulcsfontosságú volt a város elhelyezkedése, lévén, hogy ebben a zónában, a magyar falvak jelentős részében még meglehetősen eleven volt a népzene, a néptánc. Ez nemcsak gyűjtésre adott lehetőséget, hanem arra is, hogy akik táncolni, zenélni szerettek volna, tanulhassanak, azoktól, akik a falujukban sajátították el a muzsikálást. Pávai, illetve a többi jelenlévő a táncház jelenlegi, perifériára szorult helyzetét több indokkal is magyarázta, amelyek között a zenészek hiánya, a népi kultúrára fordított támogatás csekély mértéke, a külföldi könnyűzene térhódítása, a népzenei oktatás hiánya csak néhány ok.

A népi zenét kedvelő, művelő közösség újratermelődését az is befolyásolhatja, hogy a zenészek a pénzkeresés irányából közelítik meg a muzsikálást - hívta fel a figyelmet Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke. Az elnök ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a népi kultúrának sokkal kisebb az identitásteremtő funkciója, mint sejtenénk, hiszen arról sem szabad megfeledkezni, hogy a táncházak nem egy ideológiai cél mentén jöttek létre, hanem sokkal inkább a szórakozást, párkeresést szolgálták.

Könczei Árpád rendező felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan országok, ahol a népi, illetve népi inspirációjú zene igenis eladható és közkedvelt, példaként említve Törökországot, Romániát, illetve Bulgáriát. Ezt a népzenei műsort szolgáltató televíziós csatornák léte is bizonyítja. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint sepsiszentgyörgyi példával élve az a fontos, hogy legyen hely, ahol lehet táncházat tartani, és legyen, aki zenéljen, mert ez nemcsak a népzene iránti érdeklődést növeli, hanem a zenész, táncos utánpótlás kérdését is megoldja.

Arra a kérdésre, hogy mivel lehetne felkelteni a fiatalok érdeklődését a táncház iránt, egyik jelenlévő sem talált olyan megoldást, ami mindenütt alkalmazható lenne, abban azonban mindenki egyetértett, hogy egy olyan közösség hiányában, amely szereti és műveli a táncházat nincs jövője a népzenének. Pesszimizmusra tehát bőségesen lehet okot találni, de optimizmusra is kerül érv - ezt leginkább a délutáni táncház bizonyította, ahol a Bodzafa, az Ördögszekér, a Regősök, a Tarisznyás, az Üsztürű és a Tüske zenekar után fellépett a kalotaszegi Czilika Gyula és zenekara, illetve a magyarlapádi Pirospántlikás együttes is.

Az eredeti cikk elolvasható a Szabadság honlapján.

Vissza a sajtómegjelenésekhez


Laptető   Vissza