English version
 
 
 
 
Csipke Camp 2012
Csipke Camp 2012
Rhythm Addiction - USA Concert tour 2008
Rhythm Addiction
Őrkőiek Budapesten
Őrkőiek Budapesten
Táncház muzsika Mezőségről
Táncház muzsika Mezőségről
Gazsa Band live in USA
Gazsa Band live in USA
Budapesttől ... Kommandóig
Budapesttől ... Kommandóig
Gázsa: Erdélyi népzene
Gázsa: Erdélyi népzene
Panek Kati: Ha nem szerettelek volna
Panek Kati: Ha nem szerettelek volna
Bodzafa együttes: a "Panek Katié"
Budapest Táncegyüttes: Csárdás!
Budapest Táncegyüttes: Csipkerózsika
 
 
 

Örömzene a Kárpátokon
Domokos Péter, Új Magyar Szó, 2006. november 17.

A 18. Népzene- és Néptánctalálkozó alkalmából vettük a táncházi zene pulzusát Papp István Gázsa zenésszel Sepsiszentgyörgyön, ahol a Bodzafa együttes prímásaként kezdte meg pályáját a nyolcvanas évek elején.



Milyen irányzatok érzékelhetők napjainkban a táncházmozgalmi zenében Magyarországon, Erdélyben, a Kárpát-medencében? Merre változott ez a zene a hetvenes évektől napjainkig, és várhatóan merre tart, hogyan alakul a továbbiakban?

Tapasztalataim szerint, globálisan nézve, Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben, mindenhol játszanak széki zenét, mezőségi zenét. A mi időnkben azért nem volt ennyire falura lebontva a táncházi zene úgy, mint most, hogy például bogártelki vagy szopori, hanem egyszerűen volt mezőségi, nyárádmenti, gyimesi, felcsíki zene. Nagyon sokan átvették egymásnak a zenéjét. Régebb, Erdélyben főleg erdélyi zenét játszottunk a gyimesi, csíkszeredai táncházban, de most az a tapasztalatom, akárhova is megyek, hogy mindenki mindenfajta zenét játszik.

Örömzenélés folyik, ami azt jelenti, hogy mindenki boldog, hogy azt a zenét sajátítja el, ami kedves a szívének, ami tetszik. Például nagysajói zenét, melyre egy utcai építkezés során találtak rá, s ott helyben készítettek egy felvételt a dalos munkásokkal. Vagy bonchidait. Ezen kívül minden zenekar szakosodik, így amikor valamelyik táncházban valaki valamilyen zenére játszik, s zenekart szeretne, akkor már tudja, hogy kit keressen. Engem például az őrkői zene kapcsán szoktak megkeresni, vagy az ádámosi kapcsán és így tovább.

A népzenekari pályán, Magyarországon, Erdélyben és másutt, hol lenne nagyobb igénylése, elismertsége a szakmának?

A táncházi muzsika fogyasztása meg előadásmódja mind-mind belterjes, mint egy nagy családban, igazából mi saját magunknak játszunk. A belterjességet úgy értem, hogy az új generáció a mi gyerekeinkből s társaikból áll, tehát külső emberek már nagyon ritkán jönnek be. Hiába vannak a tanítások, ha megnézzük a művészeti iskolákat, a mi gyerekeink táncolnak ott, és a barátaik, szomszédaik. Valaki azért nem keres fel egy művészeti iskolát, mert szeretne táncolni, csak akkor, hogy ha valaki beviszi oda.

Azt tapasztalom, hogy a népszerűsítés még nem történt meg, a médiában még mindig aránytalanul kevés szó esik összehasonlítva a romániai rádiókkal, tévékkel, ahol orrba-szájba népzene megy. A magyar televízióban még mindig nagyon kevés az a hétvégi félórás műsor, ami hol van, hol nincs. Úgy érzem, kell legyen igény a népzenére, mert a következő generáció az iskolákban néptáncot tanul országszerte ott, de itt, Erdélyben is már nagyon sok helyen tanítják. Magyarországon majdnem nincs település, ahol már ne tanítaná valaki.

Vannak amatőr együttesek, gyerekekkel foglalkoznak az iskolában, mindenhol van néptáncóra és a művészeti iskolák diákjai egyesületekben táncolnak. Most már nem úgy van, mint a mi fiatalkorunkban, amikor egy szatmári embernek valaki feltett egy széki muzsikát, és azt mondta: ez micsoda? Nem is hallott Székről, egyáltalán a mezőségi zenéről. A Bartók és Kossuth rádióban is vannak népzenei műsorok, de nem folyik a csapból a zene úgy, ahogyan kellene szerintünk, mint régebb a magyar nóta.

Mitől idegen a magyarországi zene az erdélyitől?

Hát hogy polgárosodottabb, sokkal korábban polgárosodott és a régi stílusú zene majdhogynem eltűnt. Tehát itt, Erdélyben az elszigeteltség révén maradt meg. Emlékszem, az én fiatalkoromban a Mezőségen tévé nem volt, a magyar rádiót nem lehetett befogni. Az elszigeteltség révén, például Széken is megmaradt a régi viselet, Gyimesben is. De a rendszerváltozás után nagyon érezhető, hogy mennyire keveredik a zene, mondjuk a szászcsávási zenekar már tudja a szatmári zenét is játszani, a kalotaszegit is, bár a saját stílusában adja elő.

Vissza a sajtómegjelenésekhez


Laptető   Vissza